Ismeretlen költők
( VIII-IX. század )
Álmatlanság
Álmatlan éjjel, hallom, kiabál
egy bús kakuk a messze, nagy hegyekben.
Ugye, te is elpártolt és kegyetlen
párod siratod, távoli madár?
Hold
Mióta nincs itt, az ég drága, fínom,
tündéri kincsét nézem elgyötörten.
Jaj, Hold, mutasd meg arcát egy tükörben,
engedd az Édesemet visszahínom,
de Hold marad a Hold, kacagva kínom.
Kedvesem
Mikor a fürdőből kikel,
arcán a láz cikázik el.
Olyan, mint a piros juhar,
mire az ősz tüzet fuvall.
/ Kosztolányi Dezső fordításai /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése